-veled mehetek? Hadd menjek veled! Csendben leszek. Csendben, mint egy magányos nénike a padláson. Csendben leszek, mint a magánnyal kitömött macska egy rég elfeledett nénike omladozó padlásán. Mint amikor a nénike egy életnyi megfeszült magány után elernyed. Csendben, mint a kisimított lepedő a halotti ágyán. Csendben, mint a templom ha kizengett a harang. Csendben, mint amikor hold sincs, csak a köd dereng. Csendben, mintha meg sem született volna a nénike, és olyan csendben, mintha én sem születtem volna meg, hogy a nénikére gondoljak, sem anyám, sem a mamája, és még Éva sem. Olyan csendben, mint mielőtt Isten öntudatára ébredt, hogy csendet teremtsen ami majd keretbe foglalja a végtelenséget. Az önmagáról álmodó csend nyoma leszek. Csak hadd menjek veled.